Statistikai adatok.

Legnagyobb s�ly:35kg. �tlagos s�lya 3-5kg, legnagyobb hossz:140cm. �letkora:18-25 �vre tehet�.

Ny�lszer� testform�j�t semmif�le m�s eur�pai �desvizi hallal nem lehet �sszet�veszteni. T�k�letesen alkalmazkodott a ragadoz� �letm�dhoz. �lc�z� szinei, kiv�l� l�t�sa, �ramvonalas alakja �s �sz�inak elhelyezked�se (amelynek k�sz�nhet�en t�mad�sa rendk�v�l gyors �s pontos) mind hozz�seg�tik a vad�szsikereihez. Valamennyi viz�nkben megtal�lhat� de a csendesebb vizekben, tavakban, t�roz�kban, holt�gakban,csatorn�kban �rzi mag�t igaz�n otthon.

Hogyan vad�szik?

A csuka nekil�dulva vill�mgyorsan �ri�si sebess�get �r el, ez�rt szivesen t�mad lesb�l,�s szinte sohasem �ld�zi �ldozatait. A n�v�nyek k�z� relyt�zve leselkedik,am�g egyetlen vill�mgyors lend�lettel el nem tudja kapni �ldozat�t. Az �llkapcsa nagyon rugalmas �s sz�j�t nagyra tudja nyitni, �gy viszonylag nagy halakat is letud egyben nyelni. Ez a k�pess�ge m�r a kicsi k�thetes csuk�nak is megvan, amely feltudja falni a hozz� hasonl� testv�reit.  A legfontosabb �rz�kszerve a l�t�sa, amikor a k�r�lm�nyek, miatt p�ld�ul s�t�ted�skor vagy a zavaros v�zben, nem tud l�t�s�ra t�maszkodni, nagyon finom szagl�s�t h�vja seg�ts�g�l. Az oldalvonal�ban l�v�, radarhoz hasonl�an m�k�d� �rz�kszerv�vel is k�pes megtal�lni �ldozat�t.

�letciklusa!

Az �v nagy r�sz�t a csuk�k a m�lyebb 3-10 m k�r�li vizekben t�ltik. Tavasszal febru�r v�g�n m�rcius elej�n �vik. Az 5-10 fokos sek�ly parti vizeket,valamint az el�nt�tt ter�leteket keresik fel. A n�st�ny mintegy 40 ezer ikr�t termel tests�lykilogramonk�nt, �gy a legnagyobb egyedek ak�r f�lmilli� ikr�t is lerakhatnak.A n�st�ny csuka sokkal nagyobba h�mn�l, nemegyszer 18 kil�sra is megn�, m�g a h�mek ritk�n �rik el az 5,5kg-t. �v�s ut�n nagyonteljesen t�pl�lkoznak,hogy p�tolj�k elvesztett erej�ket. Zs�km�nyuk ilyenkor a sek�ly vizekben �v� t�bbi hal, p�ld�ul a bodorka, a s�g�rek. Az ivad�kok �let�k els� napjaiban apr� vizi �l�l�nyekkel t�pl�lkoznak, de n�h�ny h�t alatt igazi ragadoz�v� v�lnak �s a t�bbi hal ivad�k�t tizedelik.

A legjobb csuk�z� helyek!

A csuka egyar�nt meg�l a foly�kban �s az �ll�vizekben. �ll�vizekben a part mellett, a n�ddal s�ssal s�r�n ben�tt helyeken keress�k. �sszel a kishalakat k�vetve visszah�z�dnak a m�lyebb r�gi�kba. A foly�kban is meg keresik az akad�kat illetve g�dr�ket. K�vez�sek partv�delmi sarkanty�, ruganyi oldal�ban el�szeretettel be�llnak.                                                                                        A csuka jellegzetes tart�zkod�si helyei v�zbed�lt fat�rszek, a mell�kcsatorn�k torkolata, a keskeny n�ds�v.

Kap�si id�k!

Nappali ragadoz�,sok�ves tapasztalat szerint ha j�gen horg�szunk nem is �rdemes d�lel�tt 10 �r�n�l kor�bban menni �s d�lut�n kett�t�l tov�bb maradni. Any�ri h�napokban viszont a hajnali, reggeli �s a k�s� d�lut�ni �r�kban ker�lnek horogra.                                                       Az id�j�r�s is befoly�solja a csuka kap�kedv�t, bor�s es�s id�ben eg�sz nap kap�sra b�rhat�, s�t ilyenkor kedvez� egy kis sz�l is. Naps�t�ses id�ben csak a kora reggeli �s a k�s� d�lut�ni id�szakban t�pl�lkozik.                                     A v�z�ll�sra is reag�l,�rad�s el�tt fokoz�dik a kap�kedve, az �r levonul�sa ut�n vissza h�z�dik a m�lyebb vizekbe.

Horg�szm�dszerek!

Csuk�ra �sz�s,perget�s k�nny�tett fenekez�s,illetve m�rtogat� m�dszerrel horg�szhatunk. Az �sz�s m�dszert haszn�lhatjuk t�bbf�lek�ppen, ahols�r� a n�v�nyzet ott a lefenekezett m�dszert haszn�ljuk, a m�sik  m�dszer  szabadon �sztatott szerel�k.                     A csuk�ra val� perget�s az egyik legsportosabb m�dszer,rengeteg m�csali k�z�tt v�logathatunk, twisterek, villant�k �s a wobblerek k�z�tt.

Csalik!

Csuk�ra horg�szhatunk �l� illetve �lettelen hallal, az ide�lis kishal m�ret 8-15 cm k�z�tt mozog, els�sorban a s�t�tebb t�nus� csalihalakat r�szes�ti el�nyben k�r�sz,comp�,j�sz, v�r�ssz�rny�keszeg. A sneci is bev�llt csali ins�ges id�kben.                                                      M�csalik ter�n a t�molyg� villant�k k�z�l a sz�les kan�lform�j�ak a legmegfelel�bbek,k�rforg� villant�k k�z�l a nagyobb m�ret�eket v�lasszuk. Twisterek k�z�l a vil��gosabb sz�n�ekkel pr�b�lkozzunk,gumihalakb�l szint�n a nagyobbakat r�szes�ts�k el�nyben. A woblerek k�z�l a vizekben el�fordul� halakhoz hasonl� mint�zat�t haszn�ljunk.

Sok sikert kiv�nok a kapit�lis csuk�k kifog�s�hoz!