A menyhal           

A menyhal a maga m�dj�n egyed�l�ll�. Haz�nkban a t�kehalf�l�k csal�dj�nak egyed�li tagja. Sokan m�g lehet, sohasem tal�lkoztak vele, hiszen az ismerked�sre igen sz�k�s id� adatik meg a horg�sznak, amit ennek ellen�re �rdemes kihaszn�lni. T�bb szempontb�l is k�l�nc �kelme, szerelmi szok�saiban igazi „k�jenc”. R�gt�n kider�l, mi�rt.

A n�p nyelv�n: kutyahal, m�hal, m�nyhal, menyus, t�rzs�khal, nagyagy� hal, tarka meny(hal).

A menyhal, mondhatni, „idegenbe szakadt” t�kehal. Csal�dj�nak t�bbi tagja f�k�nt a tengerekben �l, k�l�n�sen a zord �ghajlat�, hideg viz� tengerekben. Az alma nem esik messze a f�j�t�l, �gy menyusunk is tipikus, a hideg vizet kedvel� halfaj. Ez t�kr�z�dik eg�sz �letm�dj�ban, szaporod�s�ban, �l�hely�ben. Aki menyhalra p�ly�zik, az �szaki f�lteke hideg �s m�rs�kelt �ghajlati �v�ben pr�b�lkozhat. D�l-Eur�p�ban, a Balk�n-f�lszigeten csak a Dun�ban �l, de a torkolatvid�kr�l m�r hi�nyzik. Olaszorsz�gban csak a P�-medence foly�iban fordul el�. �zsi�ban, �szak-Amerik�ban is megtal�lhat�.

Vizeinkben �shonos, foly�vizeink t�bbs�g�b�l jelezt�k el�fordul�s�t.

A Duna, R�ba, Lapincs, L�hn-patak, Marcal, Ipoly, Dr�va, Mura, Kerka, Karasica, Tisza, �reg-T�r, Szamos, Kraszna, Bodrog, Keleti-f�csatorna, Nyugati-f�csatorna, Saj�, B�dva, Hern�d, H�rmas-K�r�s, Hortob�gy-Beretty�, Kett�s-K�r�s, Sebes-K�r�s, Maros foly�kban tal�lkoztak �kelm�vel.

A foly�kon bel�l a tiszta, kev�sb� szennyezett szakaszokat keresi. Sajnos a n�h�ny �vvel ezel�tti ci�nszennyez�s hat�s�ra n�h�ny �vig hi�nyolnunk kellett a Tisz�b�l, de mostans�g �jra sz�p sz�mban jelentkezik a horg�szok zs�km�ny�ban.

A hideget annyira szereti, hogy a felmeleged� v�z hat�s�ra „ny�ri �lmot” alszik. El�tte csapatost�l a h�v�sebb, m�lyebb mederr�szekre v�ndorol, t�pl�lkoz�sa ilyenkor teljesen sz�netel. Ez a magyar�zata, mi�rt nem tal�lkozhatunk vele az �v m�s id�szak�ban.

�sszel, a v�z leh�l�s�vel egyenes ar�nyban pezsd�l meg a menyhalak v�re. Az egy�bk�nt �jszakai �letm�dra berendezkedett menyusok ilyenkor eg�sz nap akt�vak. Megkezdik t�pl�l�kszerz� �tjaikat, �s vadul zab�lnak, hiszen k�zeleg a n�sz ideje.

A legt�bb hal a felmeleged� v�z hat�s�ra lobban szerelemre, nem �gy a menyhal! H�s�nk v�re akkor kezd el forrni, mikor nemcsak a halak, de a mi v�r�nk is �ppen megfagyni k�sz�l. Decemberben �s lehet�leg a legnagyobb hidegben kezd�dik az udvarl�s, aminek sz�ntere mindig kavicsos vagy homokos medr� foly�szakasz. A nagy csapatokba ver�d�tt halak �vr�l �vre ugyanarra a szakaszra j�rnak, �gy ha egyszer r�tal�ltunk szerelmi „l�gyott” helysz�n�re, minden �vben tal�lkozhatunk itt vel�k. A n�sz akkor kezd�dik, mikor a v�z h�m�rs�klete m�r rendk�v�l alacsony, 2-5 Celsius fok. Az �v�s hossz� hetekre elh�z�dhat, hiszen az egyes ikr�sok ivarterm�ke elt�r� id�pontban �rik be.

Annak ellen�re, hogy nagy csapatokba ver�dik az �v�s idej�re, egy akv�riumi megfigyel�s szerint p�ros �v�. Az udvarl�s menete pontos koreogr�fi�hoz k�t�tt. Szabatos t�ncnyelvre leford�tva a k�vetkez� k�pen zajlik.

Mikor �jf�lt �t az �ra (esetleg reggelt kurjant a kakas), az �ppen �v�shoz k�sz�l�d� meny(asszony)hal fejjel az aljzat fel� fordul, f�gg�leges testhelyzetet vesz fel. Duzzadt, feh�r has�val jelzi a k�zelben „kokett�l�” menyhal uras�gnak, k�sz a t�ncra. Mivel kiszemeltje �riember, el�bb a hasi oldal fel�l k�zel�ti meg sz�ve h�lgy�t, �s mint a tang�ban, fej�t a h�lgy fej�hez szor�tja. Egy ideig ebben a testhelyzetben �sznak, majd h�m�nk egy hirtelen f�lfordulattal �tker�l h�lgye m�g�. (Kezd izgalmas lenni!) Ekkor t�rt�nik az ikra �s a tej egyidej� kibocs�t�sa. Ezeket a d�lceg menyhal �rfi n�h�ny er�teljes farkcsap�ssal elkeveri, �s teljesen sz�tsz�rja az ivarterm�keket. Ez a koreogr�fia a teljes ikramennyis�g lerak�s�ig 5-20 percenk�nt ism�tl�dik. (Fabricius 1954-es, akv�riumi megfigyel�sei alapj�n).

A kb. 1 mm-es ikr�k apr� zs�rcseppeket tartalmaznak, ez�rt a v�z�n�l kisebb s�r�s�g�k k�vetkezt�ben eleinte v�zk�zt lebegnek. Eg�szen gyenge v�z�raml�s is nagy ter�leten sz�rja sz�t az ikr�kat. A hideg v�z �s a term�szet k�l�n�s gondoskod�sa miatt (n�st�nyenk�nt egymilli� k�r�li maxim�lis ikrasz�m) az ikrafal� halak kisebb k�rt tudnak tenni az ut�dokban. A megterm�keny�tett ikr�k legk�s�bb 24 �ra m�lva m�r a fen�ken pihennek, ahol h�m�rs�klett�l f�gg�en 28-41 nap m�lva kikelnek az apr� menyhal-l�rv�k. Az ivad�kok t�pl�lkoz�s�r�l nincsenek inform�ci�k, de a fiatalabb p�ld�nyok kezdetben gerinctelen fen�klak� �llatokkal t�pl�lkoznak, majd ha el�rt�k a 20 cm-es hosszt, ragadoz� �letm�dra v�ltva f�k�nt halakat, �sszel b�k�kat is zs�km�nyolnak. A menyhal ak�r 20 �vet is meg�lhet, hideg �szaki tavakban 20-30 kg-osra is megn�het, meghaladva az 1 m�teres testhossz�s�got. Haz�nkban ezzel szemben legfeljebb 50-60 centim�teres p�ld�nyokkal tal�lkozhatunk, amelyek 3-4 kil�sak lehetnek, de m�r ezek a p�ld�nyok is igen ritk�k. A leggyakrabban a 10-40 centisekkel kell be�rn�nk, b�r ez ut�bbi m�ret az�rt m�r sz�vet melenget�. A hazai rekordot egy 2001-ben fogott 3,56 kg-os p�ld�ny tartja.

Le�r�sa, ismertet�jegyei

Ny�l�nk, a feji r�szen fel�lr�l, farki r�szen oldalr�l lap�tott hal. Feje ar�nylag r�vid, de sz�les, orra k�zepesen hossz�. Sokan b�kaszer�nek titul�lj�k. Sz�ja nagy, f�lig als� �ll�s�, benne apr�, hegyes fogak vannak. Sz�jhas�t�ka v�zszintes, oldalr�l n�zve a szem al�, t�bbnyire annak h�ts� vonal�ig �r, als� �lkapcs�r�l egyetlen bajuszsz�l cs�ng. K�t h�t�sz�ja k�z�l az els� r�vid, a m�sodik k�l�n�sen hossz�, ak�rcsak farok alatti �sz�ja. K�l�n�ll� farok�sz�ja kicsi, szimmetrikusan lekerek�tett. Has�sz�i szokatlanul el�l, a torokt�jon helyezkednek el, megel�zik a mell�sz�kat. Pikkelyei nagyon apr�k, alig �szrevehet�k. Oldalvonala a test elej�n folytonos, a farok�sz� k�zel�ben szakadozott. Test�nek sz�ne z�ldesbarna, s�t�tebb m�rv�nyoz�ssal, hasa szennyesfeh�r. �sz�inak t�bbs�ge foltozott.

Horg�szata

A menyhal gazdas�gi jelent�s�ge n�lunk kicsi, hiszen (szerencs�j�re) akkor akt�v, mikor intenz�v hal�szat nem folyik vizeinken. Egyed�l mi, horg�szok �s a vonul� k�r�katon�k jelentenek r� vesz�lyt. Kiv�l� harcsacsalinak is tartj�k, azonban a fogs�got nehezen viseli, �gy a t�len fogott menyusok nem �rik meg a tavaszi pezsd�l�ssel indul� harcs�s szezon kezdet�t. Horg�szata rendk�v�l egyszer�, nem ig�nyel komoly felszerel�st, a t�li h�napokban rendk�v�l sz�rakoztat�. Rettenetesen fal�nk, a kishalt�l a halszeletig, a bels�s�gdarabokt�l a giliszt�ig mindent pillanatokon bel�l behabzsol. Klasszikus fenekez� felszerel�ssel, spiccr�l horg�szhatunk r�, vagy a sportosabbak m�rtogathatnak. Kap�sa heves, szinte ler�zza a botot a tart�r�l. A legt�bb esetben eg�szen m�lyre nyeli a horgot, �gy indokolt a megh�kkent�en nagy horogm�ret is. Nem fogja zavarni. Am�g kaja van a „vason”, � addig r�gja, am�g bend�j�be nem gy�rte. A menyhalaz�s remek alkalom egy bar�ti pec�ra, csup�n j�l fel kell �lt�zni, hiszen a legjobban a s�t�ted�s be�llt�val kezdenek zab�lni. A t�z mellett, forralt bor vagy tea kortyolgat�sa mellett van id� hangulatos besz�lget�sekre, tavaszi horg�szatok tervezget�s�re.

Hol keress�k?

Az er�m�vek, duzzaszt�k k�rny�kei mind j� menyhalas terepek, hiszen a vonul� menyhalcsapatokat meg�ll�tj�k (pl. Tass, Tiszal�k, Kisk�re), de a vonul� falk�t a foly� m�s szakaszain is elcs�phetj�k. Ha megtal�ljuk �v�hely�t, ott minden �vben sz�m�thatunk megjelen�s�re, mert ide �vr�l �vre visszat�r. M�retkorl�toz�ssal nem v�dett hal, de horg�szat�ban a m�rt�kletess�g az�rt nem �rt. H�sa rendk�v�l �zletes, sz�lkamentes. M�ja igazi �nyencfalat. Megpucolni sok apr� pikkelye �s k�l�n�s s�koss�ga miatt nem egyszer�. �n langyos ecetes v�zben �ztatom le r�la a ny�lk�t, majd egy �les k�s �s fog� seg�ts�g�vel vetk�ztetem le. Sim�n s�tve, r�ntva �s m�g sz�mos k�l�nb�z� recept szerint elk�sz�tve nekem kedvenc csemeg�m. (Ahhoz k�pest, amennyi halat �n megeszek egy �vben.)